Alkalmazkodás az új világhoz, avagy mi fán terem a reziliencia

A MMT legutóbbi kettő konferenciáján az éppen aktuális sokk helyzeteket – ld. a COVID vagy szomszédunkban zajló háború kitörése – megélve, még óvatosan beszéltünk a kibontakozó új világ egyes jellemzőiről, azok összefüggéseiről.

Az idén tavasszal teljessé vált és megjelent az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentése (Assessment Report 6), ami az előző jelentés óta eltelt időszak alatt megjelent, több mint 5000 tudományos publikációt feldolgozva összegzi az legfrissebb éghajlattudományi eredményeket.

A jelentés 2000 oldalt meghaladó terjedelemben, de olvasói csoportok szerint tagolva, három fő fejezetben tárgyalja:
• az éghajlatváltozás fizikai alapjait;
• a bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségeit;
• a mérséklés lehetőségeit mind a folyamatok lassítása, mind a hatások terén.

Ha nagyon leegyszerűsítve akarjuk összegezni a lényeget, vége az illúzióknak, a béka lassan, de biztosan megfő a fazékban. Azaz, az eddigi erőfeszítések ellenére, a bennünket körbe vevő klímaváltozás visszafordíthatatlanná vált, ebből fakadó hatások elkerülhetetlenek! Az emberiség működési modellje ebben a formában fenntarthatatlan!

Az elmúlt év derekán elkészült Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének felülvizsgálata, részben a programok eddigi tapasztalatai, és főként a szomszédban dúló háború nyomán kialakult energiaválság Európai Unió szintű kezelésére indított programok adaptálására.

A hivatkozott két dokumentum alapján kijelenthető, hogy határon innen és túl nem található olyan intézmény, szervezet, vállalkozás, civil lakosok tömege, de akár egyén sem, akit ne érintenének a dokumentumokban felvázolt változások, intézkedések és azok hatásai. A változások nem egy nehezen érzékelhető távoli jövőben, már ma zajlanak! Az érzékeléssel éppen abban a helyzetben vagyunk, mint a lassan melegedő vízben megfőni készülő béka.

Miért kell erről beszélni?
• Az éghajlatváltozás fizikai folyamatai rendületlenül zajlanak, mivel a kiváltó körülményekben és okokban a szükséges mértékű változások nem következtek be.

• Koránt sem mindegy, hogy a fizikai folyamatok nyomán bekövetkező társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek súlyos sérüléseivel, működési zavaraival milyen helyzetben, milyen felkészültségben, mennyire rugalmas alkalmazkodó képességgel (idegen szóval kifejezve reziliencia) találjuk szembe magunkat.

• Mivel a remény hal meg utoljára, addig is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás fizikai folyamatai fékezzük, a negatív hatások mértékét csökkentsük, a következmények bekövetkezését késleltessük.

A konferencia keretében az egyik legszélesebb hatás viselő réteg, azaz intézmények, szervezetek, vállalkozások szemszögéből tárgyalva az egyes kérdéseket, egy blokkba szervezve, szakértő vendégeket bevonva tárgyaljuk meg:

• a klímaváltozásból fakadó kihívásokkal való szembesülés és rugalmas alkalmazkodás lehetőségeit;

• a mitigáció részeként az energiaellátási-rendszereket, mint szolgáltatókat és az energia felhasználókat érintő kihívásokra adandó válaszokat és azok hatásait;

A fenti kérdéskörökről mértékadó szakemberekkel beszélgetve abban bízunk, hogy az MMT tagjai, akár döntéshozói, akár minőségügyi szakértői vagy csak egyszerű érdeklődők informálódhatnak a körülöttünk zajló folyamatokról, a több síkon mélyülő krízisek közötti összefüggésekről, a kimerülő erőforrásokért folytatott verseny fokozódásáról, a szemléletváltás és együttműködés szükségességéről, és az elkerülhetetlenül bekövetkező folyamatokhoz történő alkalmazkodás lehetőségeiről.

Ne legyen senkinek sem illúziója, a felmerülő kérdésekkel és kockázatokkal már a legrövidebb stratégiai időtávon belül is érdemben foglalkozni kell!

A rendezvény támogatója: